Puzsér Róbert – „A kutya és macska egyaránt mesterek, ők a mi tanítóink”

Blog :: Sztárok kutyával 2018. november 12., hétfő 17:11

Puzsér Róbert nevét talán minden magyar ismeri. Ő az, aki nyomatékosan és mély tartalommal megtöltve közöl. Ő az, aki mindenről olyasfajta véleménnyel rendelkezik, ami új, addig még nem ismert aspektusba helyezheti az adott témát. Kíváncsiak voltunk arra, mit mondhat nekünk, így leültünk Robival beszélgetni kutyákról, macskákról, és a felelős állattartásról.

 

Rendelkezel házi kedvenccel, tartottál valaha háziállatot? Gondolkodtál már komolyan kutyán-macskán? 

Volt régebben kutyám, de ha lesz is a jövőben, akkor sem jöhet be majd a lakásba. Jelenleg nem tartanék sem kutyát, sem macskát, mert allergiás vagyok a szőrre. Fulladok, nem kapok levegőt, kiütéseim lesznek. Ez már viszont bulvár, de sajnos nem tudtam válaszolni a kérdésre a megkerülése nélkül… Egyszer kaptam egy nyulat húsvétra, és nagyon örültem neki, de őt sem tarthattam meg, el kellett ajándékoznom, az ok prózai volt: jöttek a kiütések. Egyébként nem jó ötlet nagyvárosban állatot tartani, sőt az állatkínzás egy nemének tartom. A kutya nem lakásba való, igaz: lehet olyan kisebb fajtákat tenyészteni, ami már elvan a panelban – de annak is nagyobb a mozgásigénye annál, mint amit egy szoba kiszolgálni képes.

A macskák sem lakásba valók, nem ez az életmódjuk, de kimiskároltatjuk, természetidegen torzszülöttekké nyomorítjuk őket, hogy a plüssállataink lehessenek. És a „macska” csak zabál, hízik, simogatják – de közben meg van fosztva mindattól, ami őt macskává teszi, és meg van fosztva a helyétől a teremtésben. Az önzés rabszolgái és játékszerei ezek az állatok, az emberi igényekhez torzított, kizsákmányolt és kisemmizett lények. Az ő sorsuknál csak a nagyüzemi állattartás a borzasztóbb, melynek keretében a modern ember az életet a legolcsóbb tartósítási eljárássá gyalázza. Az én házikedvencem egy növény, konkrétan egy kaktusz.

Valamelyik előadásodon azt taglaltad, hogy az ebek végtelenül szolgalelkűek. Szereti a kutyákat Puzsér Róbert?

Jobban szeretem a kutyákat, mint a macskákat, de ez személyes egyéni ízlés kérdése. A kutya és a macska egyaránt mesterek, ők a mi tanítóink: a kutyától tanulja az ember a lojalitást és a hűséget, a macskától az autonómiát és az egyéniséget. Csakhogy a kutya nemcsak hűségre tanít, de megfertőz a szolgasággal is, a macska pedig nemcsak autonómiával vértez fel, de megfertőz a ridegséggel is. A szociopata mindkét állat árnyéktulajdonságát tanulja el: a kutyától a csúszás-mászást és a behízelgést, a macskától a rideg közönyt. Természetesen mindkét esetben a fényes tulajdonságot kellene megtanulni, ez a nagy feladat - ha valaki ezt a leckét nem kapta meg: féllény. Minél absztraktabb az, amihez lojálisak vagyunk, annál autonómabbak lehetünk. Ha eszmékhez vagyunk lojálisak, teljesen szabadok vagyunk, ha pártokhoz vagy cégekhez, már korlátozottá válik a mozgásterünk. Ha személyekhez vagyunk lojálisak, elveszítjük az autonómiánkat.

A városi léthez egyre erősebben kapcsolódik a hobby állattartás. Budapesten ez nagyon felfutó állapotban van, sok ember már családalapítás helyett is inkább házikedvencet választ magának. Főpolgármester jelöltként mit gondolsz erről a növekvő tendenciáról? 

A kutyák és a macskák nyilvánvalóan az új gyerekek. Ebben nagyon sok minden kifejeződik, például az, hogy a civilizációnk túl van a zenitjén. Nem gyermekeink vannak, hanem kisállataink, mert már nem tervezünk egy gyermeknyit előre. Azokat az energiákat, amelyekre az emberi létünk kondicionál bennünket, „inkább két kisállat, mint egy gyerek” felkiáltással állatokon vezetjük le. Nehéz ebben nem meglátni a dekadenciát. Mindenesetre az, hogy az emberi létünk így elértéktelenedik, nem egy új keletű élmény, már száz éve megírta Oswald Spengler A Nyugat alkonyában. Hogy gyermekek helyett kisállatokat vállalunk, számomra egyet jelent azzal, hogy elhárítjuk a gyerekvállalással és így kvázi a jövővel járó felelősséget. Ebből aztán már minden egyéb következik: nem vállaljuk a felelősséget önmagunkért, az életünkért, a sorsunkért, a jogainkért, úgy nem vállaljuk a felelősséget a légkörért, az óceánokért vagy épp Európáért. Itt már mindenki csak sorra kerülne, hogy kedvére fogyaszthasson. Ez egy ilyen korszak…

Magyarországon több dolog vérzik ezer sebből, ez alól sajnos az állattartási kultúra sem kivétel. Véleményed szerint hogyan lehetne ezen a helyzeten markánsan javítani, mi lehetne az első komoly lépés?

Bocsánatot kérek, de amíg egyetlen hajléktalan ember is van, amíg egyesek uzsorarabságban, szolgaként élik az életüket Magyarországon, én nem vagyok hajlandó a hobbiállatok jogaiért küzdeni. Ha már négylábúak, engem sokkal jobban zavar a szarvasmarhák vagy a sertések sorsa, amelyeket sonkaként meg bélszínként megveszel a közértben, és amelyek a teljes életük során nem tudnak leülni, megfordulni vagy akár csak egyetlen lépést is megtenni. Ezeknek az állatoknak a jogaiért előbb szállok síkra, mint a láncra vert kutyákért.

Térjünk ki az egyik kedvenc témádra Robi: sokáig úgy tűnt, Budapest elesik a kutyaszarral vívott ádáz harcban. Hogy látod a jelenlegi helyzetet? 

Nem képzeltem, hogy ez a probléma egy nap majd megoldódik, de ma azt tapasztalom, hogy a kutyások többsége igenis összeszedi a szart. Nem hittem, hogy kialakul egy ilyen szokásjog a XXI. században, de kifejezetten jók a tapasztalataim. Az elmúlt 15-20 évben ez a helyzet sokat javult, nagyobb lett a tudatosság. Úgy érzem, nyerésre állunk enben a háborúban.

Állatkínzás: hogyan lehetne ezt orvosolni, kordában tartani? 

Nem lehet orvosolni. Az ember szabad lény, és ha ezt a kínzást titokban gyakorolja, nem lehet szankcionálni. Az állatoknak nincs nyilvántartásuk, senki nem fog nyomozást indítani az eltűnésük nyomán. Sajnos a szociopaták mindig is szabadon megtehették ezt az állatokkal – az a nagy vívmány, hogy emberekkel ugyanezt már nem tehetik meg büntetlenül. Az állati jogokat még nem vívtuk ki, de érzésem szerint ez a civilizáció már nem is lesz képes erre. Hogy mi ennek az oka? Társadalmaink állati tetemekre épülnek emberi verítékkel és nyomorúsággal.

Ha megválasztanak főpolgármesternek, a kutyásokra is gondolsz majd? Lesz Sétáló Kutyapest?

Az összefüggő zöld területeket a kutyák is szeretik, ugye? Akkor örülünk?

 

Írta: Tóth Krisztián Márk

megosztás

Bolt- és Partnerkereső

A Quebeck gyógyszermentes, egészségmegőrző termékei egyre szélesebb körben kaphatóak. Bolt- és partnerkeresőnk segítségével megtalálhatod a közeledben lévő viszonteladó partnereinket és webshophálózatunk tagjait. 

keresés

Viszonteladói és Partner Program

Saját gyártású, speciális egészségmegőrző termékeink forgalmazására Keresünk viszonteladó partnereket magyarországon és külföldön egyaránt, forgalmazói hálózatunk bővítése céljából!

csatlakozás

Blog
;